Szeriné dr. Ormándi Erzsébet pszichológus

A pszichoszomatikáról általánosságban írt bejegyzésem után, most egy nagyon gyakori – klasszikusan a pszichoszomatikus betegségek közé sorolt – állapot, a magas vérnyomás (hypertonia) kialakulásában szerepet játszó pszichés folyamatokról szeretnék írni néhány sort. A vérnyomásunk az élettani folyamatainkból adódóan folyamatosan változik. Magas vérnyomásról beszélünk abban az esetben, ha értéke eléri, illetve meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A hypertonia a felnőtt lakosság körében sajnos elég gyakori, veszélyessége főként abban áll, hogy jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Kialakulását befolyásolja az életkor, a nem, a testsúly, genetikai és földrajzi tényezők, iskolai végzettség, pszichés és szociális körülmények, valamint társulhat más betegségekhez is (pl.: cukorbetegség, vesebetegség, hormonális rendszer betegségei). Ha a magas vérnyomás hátterében valamilyen kóros folyamat vagy betegség áll fenn, akkor szekunder hypertoniáról, ha pedig ilyen okot n

Pszichológusi tanulmányaim kezdete óta a pszichoszomatika áll hozzám a legközelebb, ezért kezdeti bejegyzéseimet e témakörből merítem. Első körben néhány információt, gondolatot szeretnék megosztani a pszichoszomatikáról általánosságban: Mindennapi életünk során jelentős stressz hatásoknak vagyunk kitéve, amelyek hátrányos pszichés és testi (szomatikus) következményei gyakran konkrét betegség formájában jelentkezhetnek. A betegségek lelki hátterének hangsúlyozása Hippokratész, valamint a hagyományos kínai és az ájurvédikus indiai orvoslás hatására évezredek óta jelen van a gyógyításban. Napjainkra pedig már tudományos kutatások által is bizonyítottá vált, hogy az egészségi állapotunk alakulásában az élettani, kórélettani folyamatok mellett a lelki tényezőknek is jelentős szerepe van. A pszichológia tudományán belül a pszichoszomatika foglalkozik a testi tünetek, betegségek lelki hátterével. Egyik igen domináns irányzata Franz Alexander nevéhez köthető, aki szerint bizonyos tud

Pszichológusként és magánemberként egyaránt nagyon fontosnak tartom a testi és lelki működés egyensúlyának kialakítását és fenntartását, ami az egészségünk és harmonikus életvitelünk elengedhetetlen feltétele. Meggyőződésem, azonban hogy ez csak folyamatos odafigyeléssel, aktív, tevőleges hozzáállással valósítható meg, hiszen a vágyott egyensúly igazán csak dinamikus formában érhető el. Mindennapjaink során változó arányú és intenzitású pozitív és negatív hatásoknak: külső (környezeti) és belső (önmagunkban zajló) folyamatoknak, eseményeknek és azok hatásainak vagyunk a részesei. Mindezek megváltoztathatják a testi és lelki működésünk egyensúlyra törekvő folyamatait, felerősíthetik az esetleges hiányállapotainkat, felnagyíthatják a gyenge pontjainkat. Egészségünk és biztonságunk érdekében folyamatos alkalmazkodásra, megküzdési stratégiák működtetésére van szükségünk, amelyeket akkor tudunk igazán hatékonyan alkalmazni, ha kellő figyelemmel és szeretettel viszonyulunk ön