Szeriné dr. Ormándi Erzsébet pszichológus

A pszichológiai tanulmányaim során hamar elköteleződtem a pszichoszomatika mellett és e területen belül a szív- és érrendszeri betegségek lelki hátteréről olvastam talán eddig a legtöbbet. A keringési rendszer kórképei még mindig nagyon gyakori betegségek, Magyarországon hosszú ideje a vezető halálokok közé tartoznak. A szakdolgozatom kutatási témája is a szív- és érrendszeri betegségek pszichés hátterének vizsgálata volt. A mostani bejegyzésemet főként az így megismert szakirodalom és kutatási eredmények egy részére támaszkodva írom meg. Mindenki számára ismert tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a stressz károsító hatásainak igen nagy szerepe van. A stresszt azonban teljes mértékben biztos, hogy nem tudjuk kiiktatni. Ideális esetben átmenetileg csökkenthető a mértéke, de valójában elkerülhetetlenül végig kíséri az életünket. Károsító hatását főként az által fejti ki, hogy nem tudunk hozzá megfelelően alkalmazkodni.   Selye János nevéhez fűződik a ...

A szülő-gyermek viszony témája gyakorlatilag kimeríthetetlen, és szinte mindenkinek elég határozott véleménye van arról, hogy hogyan képzeli el az ideális szülő-gyermek kapcsolatot. A vélemények azonban gyakran elég távol esnek a valóságtól. A valóság ugyanis tele van meglepetéssel, váratlan fordulatokkal, amik időről-időre próbára teszik a szülőket és gyerekeket egyaránt. Személyiségünk folyamatos fejlődése, az egymás után következő életszakaszok, és az egyes életszakaszokra jellemző nehézségek, kihívások is azt eredményezik, hogy a szüleinkhez és a gyerekeinkhez fűződő kapcsolatunknak is folyton változnia, alakulnia kell.  Amikor erről a témáról gondolkodok, és arra keresem a választ, hogy mi az, ami minden életszakaszban közös szükséglet, amire mindig állandó igény van, amire szülőként és gyermekként egyaránt egész életünkben vágyunk és mi is szeretnénk megadni, mindig arra jutok, hogy a szereteten kívül, a figyelem, a bizalom és a biztonság az, amire mindenkinek szüksége...

Életünk egyik legmeghatározóbb részét a családi kapcsolataink jelentik, hiszen ideális esetben családba születünk, ott növünk fel, majd mi magunk is családot alapítunk és a gyermekeinket is igyekszünk a családi életre felkészíteni. Szintén ideális esetben a családi közegben megkapjuk (és viszonozzuk is) a kiegyensúlyozott, harmonikus élethez elengedhetetlenül szükséges szeretetet, támogatást, figyelmet. Ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy kisebb-nagyobb konfliktusokat, veszteségeket, kudarcokat élünk meg, amelyek időnként komoly (lelki vagy sajnos akár testi) fájdalommal is járhatnak. Súlyosabb esetben pedig hosszabb távon is kihatnak az életünkre, tartós frusztrációt, vagy akár maradandó sérüléseket is okozhatnak. A következőkben tervezett bejegyzéseimben – kedves olvasóktól kapott ötletek alapján – néhány, elsősorban a családi kapcsolatok terén jelentkező nehézségről, problémáról szeretnék írni pár gondolatot. A mai bejegyzésem témájául az anyós-meny viszonyt választott...

                      „A mosolyban egymásra találunk nyelvek, kasztok, pártok felett.”                                                                                                                           Antoine de Saint-Exupéry A mai bejegyzésem témájául a mosolyt választottam, mert a családom és a barátaim támog...