Szeriné dr. Ormándi Erzsébet pszichológus

Minden nap (a mai nap is) új lehetőséget nyújt arra, hogy tegyünk valami előremutatót a testi és lelki egészségünkért. Életünk különböző szakaszaiban gyakran felmerül, hogy változtatni kellene az életmódunkon, szemléletünkön, bizonyos viselkedésmintázatainkon. Gyakori jelenség azonban, hogy a kezdeti lendület egy idő után alábbhagy, és nem sikerül valódi, tartós eredményt elérni. Gondoljunk például a sok be nem tartott újévi fogadalomra, a sikertelen testsúlycsökkentési kísérletekre vagy akár a saját magunk számára biztosított rendszeres „én-idő” megtartásának nehézségeire. Ezek a kudarcok csalódással,  bűntudattal, alkalmatlanság érzésével, az önbecsülésünk sérülésével is járhatnak, azaz előfordulhat, hogy a kiindulási helyzetnél is rosszabb állapotba kerülünk. Ennek megelőzése céljából érdemes néhány kérdést alaposan és őszintén átgondolni magunkban.  Fontos, hogy tisztázzuk, konkrétan mit szeretnénk megváltoztatni, elérni és miért?  Mi akarjuk a változást, vagy esetleg mások várják

A tudatos jelenlét stressz csökkentő módszerként történő kidolgozása Jon Kabat-Zinn nevéhez fűződik. Számos országban, széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlat és az egészségmegőrzés területén egyaránt. A mindfulness alapú stressz csökkentő módszer (MBSR) gyakorlati elterjedését segítette, hogy rendkívül nagyszámú kutatásban vizsgálták a hatékonyságát a kognitív-, neuro-, klinikai- és egészségpszichológia, valamint a magatartástudományok területén. Tudományos eszközökkel, képalkotó eljárásokkal igazolták a módszer testi és lelki állapotra gyakorolt kedvező hatásait. A vizsgálati eredmények szerint a mindfulness alapú stresszcsökkentő módszer, illetve annak továbbfejlesztett változatai (pl.: a mindfulness alapú kognitív terápia) kedvező hatást gyakorolnak - többek közt - a szorongásos kórképekben szenvedőkre, a depressziós személyekre, az evészavarokkal küzdőkre, a személyiségzavaros egyénekre és a függőségben szenvedőkre is. Javítják továbbá egyes krónikus betegségekben (pl.: dag

Napjainkban egyre szélesebb körben válik ismertté és elismertté a tudatos jelenlét gyakorlásának testi és lelki egészségre gyakorolt pozitív hatása. Számos kutatásban vizsgálták, hogyan segít a mindfulness szemléletmódja a stressz káros hatásainak csökkentésében, a társas kapcsolati konfliktusok kezelésében, a nehézségeink, fájdalmaink méltóságteljes viselésében. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a várandósság időszakában is jótékony hatással bír a tudatos jelenlétre törekvés. Cikkemben röviden bemutatom, hogyan támogatja ezt a különleges és sok szempontból meghatározó időszakot a mindfulness, miért érdemes a várandós kismamáknak meditálni.  A tudatos jelenlét stressz csökkentő módszerként történő kidolgozása Jon Kabat-Zinn nevéhez fűződik, amit napjainkban már számos országban, széles körben alkalmaznak a klinikai gyakorlat és az egészségmegőrzés területén egyaránt. A mindfulness alapú stressz csökkentő módszer (MBSR) gyakorlati elterjedését segítette, hogy rendkívül nagyszám

Szeretteinknek, ismerőseinknek gyakran feltesszük ezt az egyszerű és rövid kérdést: "Hogy vagy?"  Ideális esetben valódi érdeklődés van bennünk, azaz tényleg kíváncsiak vagyunk arra, hogy van, milyen a hangulata, mi foglalkoztatja, hogy érzi magát. Érzünk magunkban annyi belső fedezetet, energiát, hogy elbírjuk a válaszát. Nem ítélkezünk felette és nem akarjuk meggyőzni arról, hogy (szerintünk) hogyan kellene lennie, azaz elfogadóak vagyunk vele szemben.  Ezt a nagyon egyszerű kérdést önmagunknak is feltehetjük. Akár naponta többször is megkérdezhetjük magunktól: hogy vagyunk éppen? Érdemes ezt azzal az elhatározással végig vinni, hogy igyekszünk őszintén válaszolni, és elbírjuk, elfogadjuk a saját aktuális állapotunkra vonatkozó válaszunkat.  Az elárasztó negatív belső élmények jelentkezésekor, különösen érdemes egy kis időt szánni arra, hogy megfigyeljük mi zajlik éppen bennünk.  Mitől érezzük frusztráltnak magunkat?  Milyen gondolataink, milyen testérzeteink vannak?  Milye