Önbizalom, önbecsülés, "énerő"

Gyakran mondjuk, halljuk vagy csak érezzük magunkról, másokról, hogy kevés önbizalommal rendelkezünk, vagy kevés önbizalommal rendelkezik a környezetünk valamely tagja. Ha egy nagyobb feladat, kihívás előtt áll valaki, természetes, hogy fél, szorong az esetleges kudarctól, még akkor is, ha alapvetően tisztában van a képességeivel és pozitív hozzáállás jellemzi.

A túlzott mértékű szorongással járó önbizalomhiány mögött nagyon gyakran az önismeret és önbecsülés hiányosságai fedezhetők fel. A kellő mélységű önismeret, valamint a saját magunk iránt érzett tisztelet és megbecsülés adják az alapot ahhoz az energiához, erőhöz, ami az egyéni és társkapcsolati működésünkhöz, teljesítőképességünkhöz, személyiségünk folyamatos fejlődéséhez szükséges. A személyiség harmonikus működését biztosító „énerő” kell ahhoz is, hogy az időnként szinte biztosan bekövetkező kisebb-nagyobb sikertelenségeket, kudarcokat, veszteségeket is el tudjuk viselni. 

A bennünk lévő énerő feltérképezése, megismerése, mozgósítása nem megy mindig könnyedén. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy nagyobb krízishelyzet átvészelésekor és még utána sem mindig értjük igazán, hogy bírjuk, hogy bírtuk ki azt. 

Az igazán súlyos helyzetekben sokszor az is nagyon nehéz, hogy percről-percre, óráról-órára tudjunk boldogulni. Ilyenkor a tudat annyira beszűkül, hogy képtelenség a távlatokról gondolkodni. Az idő múlásával azonban érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a gondolataink, érzéseink, mi segített, mi adott lendületet, mert ha ezeket – vagy legalább egy részüket – tudatosítani tudjuk, egy újabb nehézség esetén sokat segíthetnek. 

Az, hogy túljutottunk a krízisen, megoldottunk egy nehéz élethelyzetet vagy feladatot, egyértelműen bizonyítja, hogy vannak rejtett tartalékaink, hogy képesek vagyunk a mindennapi életvitelhez szükséges erőkifejtésen túl, további – akár az eddig tapasztaltnál jóval nagyobb mértékű – erőfeszítést tanúsítani. Ezért pedig mindenképpen jár a tisztelet, az elismerés magunknak. Ugyanakkor jár a tisztelet azért is, hogy nap, mint nap teljesítjük a kötelezettségeinket, hiszen a mindennapi életünk során is folyamatosan kisebb-nagyobb akadályokkal, nehézségekkel kell megküzdeni. Azt gondolom, hogy nem csak az elért sikereket, hanem sokkal inkább az erőfeszítést kell tisztelnünk és becsülnünk magunkban és másokban is. Ha képesek vagyunk az erőfeszítéseink elismerésére, akkor szép lassan az önbecsülésünk is erősödni fog, ami pedig növelni fogja az énerőnket. 

Hasznos lehet, ha időnként szánunk egy kis időt arra, hogy átgondoljuk mit csináltunk jól, vagy miben hibáztunk, eközben mit gondoltunk, mit éreztünk. Minél inkább tisztában vagyunk a saját működésünkkel, annál könnyebben és hatékonyabban tudjuk mozgósítani a bennünk lévő erőforrásokat, így aztán egyre könnyebben tudunk majd bízni is magunkban.