A szavak (bántalmazó) ereje

Sokunk számára ismerős lehet az élmény, amikor egy-egy szituációban vagy beszélgetés során valakitől olyan mondatokat vagy szavakat hallunk, amelyek még sokáig visszacsengenek. Ezek a "velünk maradt szavak" gyakran eszünkbe jutnak, akkor is, ha a kimondójuk valójában nem szánta igazán hangsúlyosnak. Lehetnek érzelmileg semlegesek, járhatnak kellemes érzésekkel, de lehetnek olyanok, amelyek nagyon érzékenyen érintettek; megbántódást, fájdalmat vagy akár a megalázottság, megszégyenítettség érzését keltették. Különösen így van ez a gyerekeknél, akik nagyon fogékonyak a hozzájuk közel álló felnőttek viselkedésére. Hiszen a környezetükben élő felnőttek - elsősorban természetesen a szülők - jelentik számukra a követendő példát. Nekik szeretnének megfelelni, tőlük várják a biztatást, a megerősítést a helyes viselkedésre, ahogy tőlük kapják a bírálatot is, ha olyat tesznek vagy mondanak, ami nem helyén való.

A szülőknek természetesen a törvényes keretek között joguk van meghatározni milyen elvek szerint nevelik a gyerekeiket, de sajnos sokan nincsenek azzal tisztában, hogy egy-egy sértő, lekicsinylő szónak milyen káros hatása lehet a gyermek - még igencsak képlékeny, alakulóban lévő - önbizalmára, önbecsülésére. 

Egy-egy megalázó szó nagyon "bele tud égni" a felnőtt ember lelkébe is, a kis gyermekekben pedig méginkább maradandó nyomot hagyhat. Az pedig különösen veszélyes lehet a gyermek lelki fejlődésére, ha gyakran kap bántó megjegyzéseket a számára fontos felnőttektől.

Bántó szavak a társas kapcsolatokban

Elhúzódó konfliktusokban, megoldatlan kapcsolati problémák esetén gyakori jelenség, hogy az átélt tehetetlenség következtében egymást sértegetik az érintett felek, amivel újabb és újabb kölcsönös fájdalmakat okoznak egymásnak. Ilyen esetekben érdemesebb lehet elismerni, hogy pillanatnyilag nem látjuk a nehéz helyzetből kivezető utat, ahelyett, hogy tovább mélyítenénk a konfliktust.

A szavaknak a hozzájuk társuló érzelmek által lesz olyan ereje, amely befolyásolni képes az érintett személy pszichés állapotát. Nagyon hasznos lehet ezért, ha időnként szánunk egy kis időt arra, hogy a társunk szemszögéből is átgondoljuk az adott problémát, ha gondolkodunk kicsit azon, vajon a szavaink, a viselkedésünk hogyan hat, milyen érzéseket kelt a másik félben. Így még időben kérhetünk bocsánatot, könnyebben megelőzhetjük a kapcsolati konfliktusok mélyülését, kisebb lesz az esélye, hogy igazán megbántsuk bárkit is.










Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Önbizalom, önbecsülés, "énerő"

Kép
Gyakran mondjuk, halljuk vagy csak érezzük magunkról, másokról, hogy kevés önbizalommal rendelkezünk, vagy kevés önbizalommal rendelkezik a környezetünk valamely tagja. Ha egy nagyobb feladat, kihívás előtt áll valaki, természetes, hogy fél, szorong az esetleges kudarctól, még akkor is, ha alapvetően tisztában van a képességeivel és pozitív hozzáállás jellemzi. A túlzott mértékű szorongással járó önbizalomhiány mögött nagyon gyakran az önismeret és önbecsülés hiányosságai fedezhetők fel. A kellő mélységű önismeret, valamint a saját magunk iránt érzett tisztelet és megbecsülés adják az alapot ahhoz az energiához, erőhöz, ami az egyéni és társkapcsolati működésünkhöz, teljesítőképességünkhöz, személyiségünk folyamatos fejlődéséhez szükséges. A személyiség harmonikus működését biztosító „énerő” kell ahhoz is, hogy az időnként szinte biztosan bekövetkező kisebb-nagyobb sikertelenségeket, kudarcokat, veszteségeket is el tudjuk viselni.  A bennünk lévő énerő feltérképezése, megi
További információk

A tudatos jelenlétről

Kép
A tudatos jelenlét stressz csökkentő módszerként történő kidolgozása Jon Kabat-Zinn nevéhez fűződik. Számos országban, széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlat és az egészségmegőrzés területén egyaránt. A mindfulness alapú stressz csökkentő módszer (MBSR) gyakorlati elterjedését segítette, hogy rendkívül nagyszámú kutatásban vizsgálták a hatékonyságát a kognitív-, neuro-, klinikai- és egészségpszichológia, valamint a magatartástudományok területén. Tudományos eszközökkel, képalkotó eljárásokkal igazolták a módszer testi és lelki állapotra gyakorolt kedvező hatásait. A vizsgálati eredmények szerint a mindfulness alapú stresszcsökkentő módszer, illetve annak továbbfejlesztett változatai (pl.: a mindfulness alapú kognitív terápia) kedvező hatást gyakorolnak - többek közt - a szorongásos kórképekben szenvedőkre, a depressziós személyekre, az evészavarokkal küzdőkre, a személyiségzavaros egyénekre és a függőségben szenvedőkre is. Javítják továbbá egyes krónikus betegségekben (pl.: dag
További információk

Egészségfejlesztés a tudatosság jegyében

Kép
Minden nap (a mai nap is) új lehetőséget nyújt arra, hogy tegyünk valami előremutatót a testi és lelki egészségünkért. Életünk különböző szakaszaiban gyakran felmerül, hogy változtatni kellene az életmódunkon, szemléletünkön, bizonyos viselkedésmintázatainkon. Gyakori jelenség azonban, hogy a kezdeti lendület egy idő után alábbhagy, és nem sikerül valódi, tartós eredményt elérni. Gondoljunk például a sok be nem tartott újévi fogadalomra, a sikertelen testsúlycsökkentési kísérletekre vagy akár a saját magunk számára biztosított rendszeres „én-idő” megtartásának nehézségeire. Ezek a kudarcok csalódással,  bűntudattal, alkalmatlanság érzésével, az önbecsülésünk sérülésével is járhatnak, azaz előfordulhat, hogy a kiindulási helyzetnél is rosszabb állapotba kerülünk. Ennek megelőzése céljából érdemes néhány kérdést alaposan és őszintén átgondolni magunkban.  Fontos, hogy tisztázzuk, konkrétan mit szeretnénk megváltoztatni, elérni és miért?  Mi akarjuk a változást, vagy esetleg mások várják
További információk